Megvert az ....
Szilágyi Domokos 2006.01.03. 07:46
Megvert az Isten élettel. Meg a szerelem:élnem kell. Meg a halál is:félnem kell. Meg vert az Isten élettel. Meg a poézis vallással. Meg a muzsika hallással. Meg az éj éber alvással. Fekszem, virrasztok megverten. Balekség dijját megnyertem. ostobaságét, én, marha. Lettem ilyen készakarva. Lettem hát, lettem, nyöghetem. Nincs piros ászom, tök hetem, tüdőm akár kiköphetem--lettem és tettem-nyöghetem. Lettem, hogy legyek végtére ország világnak cégére; ki tudja, ilyen cégér-e bármit is - járjunk végére. Főld alatt dől el, nem másutt, főld felett, füstben- nincs már út, akadjon az, ki megértse, ne vélje, hogy csak azértse. Függök a légben, és a főld közt- választhaték vón jobb időközt? Mindegy. hisz nem én választék. legfönnebb hogy nincs választék hajamban- ez is valami. ki tud mindent megvallani? ki tud mindent meg hallani? Vagyok és ez is valami.
|