-Vers : Bronzszobor a.... |
Bronzszobor a....
Tóth Á 2006.01.12. 07:25
Szép bronzszobor, melléd ülök le, Setét, busongó bronzszobor, Ki illatos, lágy, könnyü ködbe, Csendes sarokba rejtve jól, Fakó tükröknél álmodol. Jó néznem bús szemöldöködre.
Ma bántana a furcsa lárma, S kinevetnének a fiúk. Meleg csókok és tarka kártya Ma, lásd, tudom, hogy mind hazug, S egy csendes, otthoni zsalut Verselnék meg, áldón, vigyázva.
Ma lovagolnék, künn, a ködbe, Korhadt, döngő hidakon át, Ma vizsgán, búsan, eltünődve Szétszednék egy vén fuvolát, Ma szép, szelíd mártirhalált Halnék egy szent Eszméért, csöndbe...
Ma főmet szépen hátrahajtom Setét emlődre, bronzszobor, S rémlik, te is, fejemre hajlón Szép, bús csodákról álmodol. Tán arról épp, hogy ily komoly S hervadt lesz holtan is az arcom...
|